A BIM (Building Information Model) alapja az épület digitális 3D-s modellje. Falakból, födémekből, tetőkből, ajtókból, ablakokból és hasonló elemekből áll, akárcsak az igazi épület.
A BIM-ben láthatatlan adatokat (metaadatokat) is rendelünk a modell digitális elemeihez, például szerkezeti funkcióhoz, tűzállósági értékhez, akusztikai teljesítményértékhez, hőátbocsátáshoz, árhoz, súlyhoz, termékinformációkhoz stb.
A modell és a metaadatok együttesen egy összetett adatbázist építenek, amelyet BIM-nek hívunk. A BIM-ben tárolt információk kicserélhetők az érdekelt felek között a projekt tervezési és kivitelezési szakaszában, valamint az épület teljes életciklusa alatt (üzemeltetés, rekonstrukció, újrafelhasználás, bontás).
Az Archicad egy BIM szoftver eszköz, amely segít az építészeknek a tervezett épület BIM modelljének felépítésében, valamint a BIM-ben tárolt információk rugalmas kezelésében és cseréjében.
Minden Archicad projekt egy összetett adatbázis, amely a következő elemekből áll:
3D-s tervezési elemek: falak, oszlopok, ablakok és ajtók, stb.
2D-s rajzoló és dokumentáló elemek: vonalak, kitöltések, szövegek, címkék, méretek és képek,
nem vizuális adatok (más néven metaadatok): osztályozások, tulajdonságok, felújítási állapot, hőátbocsátás, akusztikai specifikációk stb., amelyek attribútumukként és tulajdonságaiként a 2D és 3D elemekhez vannak rendelve. (Ezek egy része vizualizálható,)
Ezt hívjuk BIM-nek (Building Information Model).
A BIM szabványokról:
2020 őszén folyik az európai BIM szabványok átvétele (a Magyar Szabványügyi Testület – MSZT által) Magyarországon. 15 db-ot már átvettünk és kihirdetésre kerültek. Egyelőre angol nyelven, a legfontosabbak magyarul is várhatóak az év végére. További 15 db BIM szabvány honosítása folyamatban van.
Ezek közül a két legfontosabb:
MSZ EN ISO 19650-1:2019, angol nyelvű. Információk rendszerezése és digitalizációja az épületek és a mérnöki létesítmények esetében, beleértve az épületinformációs modellezést (BIM). Információmenedzsment épületinformációs modellezés felhasználásával. 1. rész: Fogalmak és alapelvek (ISO 19650-1:2018)
MSZ EN ISO 19650-2:2019, angol nyelvű. Információk rendszerezése és digitalizációja az épületek és a mérnöki létesítmények esetében, beleértve az épületinformációs modellezést (BIM). Információmenedzsment épületinformációs modellezés felhasználásával. 2. rész: Létesítmények megvalósítási fázisa (ISO 19650-2:2018)
A BIM-ről a gyakorlatban:
A BIM már messze nem csak a modellezés módja (Building Information Modelling), hanem elsősorban egy munkamódszer, ami a projekt születésétől a tervezés, a megvalósítás és a fenntartás, a korszerűsítések, sőt akár a bontásig rengeteg információval segíti a résztvevőket. A feladatok irányítását és minőség-ellenőrzését a hagyományos terveknél sokkal magasabb szintre emeli.
A rendelkezésünkre álló technológia olyan mennyiségű információt tesz elérhetővé a számítógépes tervezés révén, amelynek a konzekvens felhasználása, a minőségének ellenőrzése, a hosszabb távú technikai hozzáférhetősége és a kapcsolódó felelősségi és jogi megfeleltetések a gyakorlatban rengeteg kérdést és dedikált feladatot jelentenek.
Jelentős, jól felkészült és szervezett erőforrásra van szükség a különböző szakágak természetszerűen különböző tervezési kultúrájának és kapcsolódó számítógépes megoldásainak összehangolására. Ezeknek a kapcsolatoknak az intelligens felépítése és folyamatos karbantartása a projekt minőségére és költségeire az egész életciklusára vonatkozóan pozitív hatása van.
A BIM munkafolyamat gyakorlati felépítése a résztvevők tudásának fejlesztésétől, a szervezet felépítésének finomhangolásán át, egyfajta tervezési kultúra kialakításától kezdődik. A céges sztenderdek pontos megértésén és beillesztése a számítógépes eszközök lehetőségeibe, az elvárások, illetve célok pontos meghatározásán, a kommunikációs és minőség ellenőrzési folyamatok felépítésén keresztül számos mozzanatot igényel.
Az egész rendszer egy menet közben is változó, folyamatos fejlesztést és tanulást igénylő történet. A gyakorlati megvalósítása is egy folyamat. Ennek elején nagyon sok bizonytalanságot, akár ebből fakadó ellenállást kell leküzdeni. A BIM környezet kialakítása ugyan támaszkodik és igazodik a szabványokhoz, de mindig a szervezet és a projekt igényeire szabott egyedi megoldásnak kell lennie. Elkötelezettséget igényel a vezetés részéről is, mivel a munkafolyamatok felépítése eleinte jelentős erőforrásokat von el. A fokozatosság és türelem is segítheti a bevezetését, de a következetesség nem adható fel.