Ebben a fejezetben szeretnénk egy kis betekintést adni az AxisVM munkafelületére és a felhasználóbarát grafikus megoldásaira.
Az AxisVM képernyő részeit az alábbiakban röviden ismertetjük:
Grafikus munkaterület: A terület a képernyőn ahol létrehozzuk a modellt.
Grafikus kurzor: Vonzáskör (aura), ez a funkció segít abban, hogy a kurzort a képernyőn lévő elemekre, ill. azok kitüntetett pontjaira pontosan rá lehessen illeszteni.
Főmenü: A program egyes funkciói innen érhetők el a legkényelmesebben.
Eszköztár: A Főmenü alatt található, lapozható fülekre helyezett eszköztárak (Geometria, Elemek, Terhek, Háló, Statika, Kihajlás, Rezgés, Dinamika, Vasbetontervezés, Acéltervezés, Fa méretezés) a modellfelépítés, számítás és eredménykiértékelés egyes lépéseihez szükséges funkciókat tartalmazzák, csoportokba rendezve.
Aktív ikon: Az egyes eszköztárakon utoljára kiválasztott ikon kijelölve marad, jelezve az épp végrehajtott funkciót.
Ikontábla: A főablak baloldalán elhelyezkedő függőleges ikonsor a modellfelépítés és eredménykiértékelés bármelyik szakaszában használható funkciók gyűjtőhelye. Azokról az ikonokról, melyeknek jobb fölső sarkában kis fekete nyíl található, rákattintáskor további ikonokat tartalmazó lebegő paletta nyílik le (például a lehetséges geometriai transzformációkkal), ilyenkor a palettáról választhatunk műveletet. Ezek a lenyíló paletták a bal szélükön található fogantyúval odébb húzhatók, leválaszthatók, ilyenkor folyamatosan láthatóak is maradnak. Maga az Ikontábla is áthelyezhető, a felső szélén található fogantyúval odébb mozgatva bárhová mozgatható vízszintes lebegő palettává alakul. Az elmozgatott Ikontábla és paletták alaphelyzetbe állíthatóak a bal felső sarokban megjelenő bezárás (x) gombbal, vagy a főmenüből (Beállítások / Eszköztárak alaphelyzetbe).
Tulajdonságszerkesztő: A Tulajdonságszerkesztő segítségével gyorsan módosíthatunk a kijelölt elemek egyes tulajdonságain (közös értéket állíthatunk be), illetve a kijelölt elemtulajdonságnak megfelelő elemeket jelölhetünk ki. Menüből ki/bekapcsolható (Ablakok / Tulajdonságszerkesztő).
Info-paletta: A modellhez választott szabványt, az aktuális teheresetet, burkolót, bekapcsolt részletet, eredménykompnenst, számítás hibaértékeit láthatjuk benne. Menüből ki/bekapcsolható (Ablakok / Info-paletta).
Színkódolás: A modellben található elemekhez (rudak, rácsrudak, bordák, tárcsák, lemezek, héjak) tájékozódást segítő színkódolás rendelhető valamely tulajdonság (elemtípus, keresztmetszet, excentricitás, vastagság stb.) szerint. A színek jelentését egy paletta mutatja, mely menüből ki/bekapcsolható (Ablakok / Színkódolás).
Koordináta-ablak: A kurzor aktuális pozícióját jelző paletta. A d gombok benyomott állapotában a kék kereszttel jelölt lokális origótól mért koordinátákat mutatja, ellenkező esetben a globális koordinátákat. Szerkesztőfunkciók (például vonalhúzás) közben a mezőkbe kattintva numerikus értékeket is megadhatunk és Enter billentyűvel zárhatjuk le a térbeli pont megadását. Menüből ki/bekapcsolható (Ablakok / Koordináta-paletta).
Színskála-ablak: Az eredmények ábrázolásakor az egyes intervallumokhoz rendelt színeket mutatja. Rákattintva az értékskála és a színezés is beállítható.Menüből ki/bekapcsolható (Ablakok / Színskála-paletta).
Lebegő paletták: Bizonyos funkciók indításakor bukkannak elő, az ikonsor a lehetséges műveleteket kínálja fel. Ha például a Geometria fülön a modell csomópontjait vagy vonalait egérrel elhúzzuk, a geometria módosításának lehetséges módozatai közül választhatunk. Kótázáskor a különféle méretvonalak és feliratok közül válogathatunk. Ha a művelet lezárul vagy a palettát a Bezárás (x) gombbal kikapcsoljuk, a lebegő paletta eltűnik.
Gyorsgombok: A jobb alsó sarokban sorakozó gyorsgombok a rajz megjelenését, szerkesztését befolyásoló, gyakran használt kapcsolók.
Nézet-gyorsgombok: A fő szerkesztőablak tetszés szerint felosztható, s a felsoztásból származó al-ablakok úgyszintén. Az egyes ablakokban eltérő nézetet, teheresetet, burkolót állíthatunk be. Minden ablak bal alsó sarkában ott vannak a nézet gyors módosításához alkalmazható gyorsgombok.
A modell: A szerkezet fő tulajdonságait leképező végeselemes modellt axs kiterjesztésű fájlokba menthetjük. Sikeres számítás esetén az eredmények a modellfájllal megegyező nevű, de axe kiterjesztésű fájlba kerülnek.
Raszterhálók
A raszter tetszőleges síkban fekvő, adott hosszúságú, címkével ellátott, szerkesztést és tájékozódást segítő vonalak hálózata. A rasztert alkotó vonalak lehetnek a globális X-Y,Y-Z vagy X-Z síkkal illetve a modellben definiált munkasíkkal vagy szinttel párhuzamosak.
Raszterhálók
A hálókiosztást megadhatjuk numerikus adatokkal vagy definiálhatunk egyedi rasztervonalakat is. A modellben definiált raszterek síkok szerint csoportosítva jelennek meg egy fában, ahol egyenként ki-bekapcsolhatók.
Raszterháló esetében a választott síknak megfelelően meg kell adnunk az X0, Y0 illetve Z0 kiindulópontot, majd sorban a megfelelő dX, dY vagy dZ osztásközöket szöveges leírás formájában. A generált rasztervonalak címkéi lehetnek egymást követő számok (1, 2, 3, …) vagy betűk (A, B, C, …). Megadhatóak egyedi rasztervonalak is, ebben az esetben egyszerűen a kívánt kezdő és végpontra kell kattintani.
Szintek
A szerkesztés megkönnyítése és a modell jobb áttekinthetősége érdekében definiálhatunk szinteket. Szinteket megadhatunk még a modellépítés előtt, de akár utólag is.
A szint egy globális X-Y síkkal párhuzamos, Z magasságon elhelyezkedő speciális munkasík. Amikor egy szintet kiválasztunk, a szerkesztés során az egér automatikusan a szint síkjában mozog. Ez még abban az esetben is igaz, ha nem az aktuális szint magasságában található elemre mozgatjuk az egeret. Ebben az esetben a program az azonosított pont koordinátáját rávetíti a szint síkjára. Így felülnézetben könnyedén átrajzolhatjuk egy másik szint fontos elemeit.
A szintek sorrendje a „Z” koordinátájuk szerint automatikusan alakul ki. (legalsó szint a legkisebb „Z” koordinátájú lesz).
A szintek elnevezése automatikus, átnevezni nem lehet, de hogy melyik szint legyen a földszint, az beállítható. A dokumentációs nyelv megváltoztatásának hatására a szint elnevezések is megváltoznak. A szinthez tartozó elemek besorolása automatikusan az elhelyezkedésük szerint történik.
Az elem akkor tartozik a szinthez, ha a legkisebb Z koordinátája nagyobb vagy egyenlő, mint az adott szint síkjának Z Koordinátája és kisebb, mint a következő szint Z koordinátája. Az alkalmazott logika szerint előfordulhat, hogy egy elem több szinten keresztül is megjelenik, ha az elem nincs szintenként szétvágva (pl. egy oszlopot több szint magasságban egy vonallal rajzolunk, vagy egy falat többszinten keresztül egy tartományként adunk meg). Ezen utólag is könnyen segíthetünk az „objektumok szétvágása sík mentén” funkcióval. Új elem létrehozása során az elem megfelelő szinthez besorolása automatikusan megtörténik.
Ábrázolási mód
Különböző ábrázolási módok használatával nagymértékben tudjuk könnyíteni és gyorsítani a modellezési munkafolyamatokat és az eredmény lekérdezés hatékonyságát. A Nézetek / Látványterv beállítások… menüpontban beállíthatjuk az egyes elemcsoportok áttetszőségét. Az elemeket a program geometriájuk alapján sorolja csoportokba. A függőleges vonalelemeket oszlopnak, a vízszinteseket gerendának, a vízszintes síkú felületeket födémnek, a függőlegeseket falaknak tekinti.
Drótvázas megjelenítés
A modell megjelenítése drótvázas ábrázolási módban. Ebben a módban a rúdelemek tengelye és a felületek illetve tartományok kontúrvonala jelenik meg.
Takart vonalas megjelenítés
Drótvázas megjelenítés, ahol nem látható (takart) élek és vonalak nem jelennek meg.
Látványterv
A rúdelemek a hozzájuk rendelt szelvénnyel, a felületelemek és tartományok tényleges vastagsággal jelennek meg.
Az elemek színe az anyaguktól függ, az anyagokhoz rendelt színek az anyagtáblázatban módosíthatóak. A látványterv simított fényhatásokkal, vékonyfalú szelvények esetén teljes kontúrral jelenik meg.
Textúra
Az egyes anyagokhoz rendelt textúrák alkalmazásával készített látványterv. A beépített textúrák illetve saját textúrák az anyagtáblázatban rendelhetők az egyes anyagtípusokhoz.
Részletek
A részlet a szerkezet egy részének önálló megjelenítését teszi lehetővé. Ezáltal lehetőség van arra, hogy a teljes szerkezet egy részét külön szerkeszthessük vagy eredményeit külön megjelenítsük, lekérdezzük, nyomtassuk.
A dialógusablak a megjelenítendő részlet vagy részletek kiválasztását, definiálását, módosítását, törlését biztosítja. Egyszerre több részlet is aktívvá, illetve inaktívvá tehető. A megjelenítés későbbiekben az itt beállított szerkezeti részletekre fog korlátozódni.
A programban kétféle részletet különböztethetünk meg: egyedi és logikai részletet. Az egyedi részleteket a felhasználó definiálja a részlethez tarozó elemek kijelölésével.
A logikai részleteket ezzel szemben a program hozza létre automatikusan, különböző tulajdonságok (pl. anyag, szelvény, vastagság, elemtípus, szint) szerinti csoportokba rendezve az elemeket.
Kóták, Méretvonalak
A modellben térbeli, asszociatív vetületi és hossz-méretvonalakat és méretvonal-láncokat, szög-, szint- és magassági kótákat, valamint szövegdobozokat és eredményfeliratokat helyezhetünk el.
Kóták, méretvonalak
A kóták ikonra kattintva megjelenik egy eszköztár-paletta, melynek bal felső ikonsoráról kiválaszthatjuk a megfelelő kótázó eszközt. A paletta bal alsó ikonjára kattintva a kiválasztott kótázó eszköz beállításait módosíthatjuk.
A már elhelyezett méretvonalak, kóták, feliratok pozíciója az objektumokat egérrel odébb húzva utólag bármikor módosítható.
Ha a modell pontjainak felhasználásával adtuk meg őket, valamennyi objektum asszociatívan viselkedik, azaz követi a pontok térbeli helyzetének változását.
Feliratok
Szövegdobozok elhelyezése
A modellben asszociatív feliratok helyezhetők el. A feliratok lehetnek több sorosak is, a betűtípus és a bekezdés-tulajdonságok azonban a szövegben mindig egységesek.
Információsfeliratok elhelyezése
Az adatmegadás fázisában asszociatív feliratok elhelyezését teszi lehetővé. Attól függően, hogy a Geometria, Elemek vagy Terhek definiálása közben feliratozunk, más-más elemtulajdonságok fognak megjelenni a szövegdobozban.
Eredményfeliratok elhelyezése
Az eredmények megjelenítése közben a kurzor csomópontokon, oldalfelező pontokon, felület középpontokon, rudak és bordák közbenső pontjain érzékeli az eredményeket. Ezek az információk automatikusan bekerülnek az eredményfelirat szövegdobozába.
Szintvonal feliratozás
A funkció segítségével szintvonalakhoz feliratot rendelhetünk.
Modellezési Módszerek
A geometriai szerkesztőfelület szolgál arra, hogy segítségével a szerkezet geometriáját – vizuálisan is jól követhető módon – a program számára meghatározzuk, majd szükség esetén módosítsuk azt.
Az AxisVM használata során három fő modellezési módszert alkalmazhatunk:
- modellezés a 3D-s geometriai eszközök segítségével,
- direkt 3D-s Objektumok rajzolása,
- modellezés a BIM Együttműködés segítségével.
3D-s geometriai eszközök
Ezek az eszközök szolgálnak új hálózati elemek létrehozására, illetve később azok paramétereinek esetleges megváltoztatására.
Itt találhatók azok a funkciók is melyek segítségével feloszthatjuk a meglévő elemeket, illetve ellenőrizhetjük a megszerkesztett hálózatot.
Új elem létrehozásakor – részletek használata esetén –, ha az automatikus részletkezelés beállítása aktív, akkor a bekapcsolt részletek az új elemekkel automatikusan bővülnek.
3D-s objektumok rajzolása
Az ikonra kattintva előre beállított tulajdonságokkal rendelkező oszlopokat, gerendákat, falakat, födémeket illetve nyílásokat rajzolhatunk. A felső ikonsoron válszthatjuk ki a rajzolandó objektum típusát, valamint az objektum fogópontját. A tulajdonságmezőkben az objektum jellemzőit (anyag, szelvény, vastagság, stb.) állíthatjuk be a tulajdonságszerkesztőben megszokott módon.
3D-s objektumok rajzolása
Az alsó ikonsor a rajzolandó objektum geometriáját határozza meg (egy szegmens, több szegmens, sokszög, téglalap, stb.).
Az objektumok tulajdonságait rajzolás közben is változtathatjuk. Nyílás rajzolásakor a tartomány körvonalára kattintva biztosíthatjuk, hogy a rajzolás a tartomány síkjában történjen.
Objektum típusok:
Oszlop
Gerenda
Gerenda tetszőleges síkban
Fal
Födém
COBIAX födém
Tartomány
Nyílás
Bim együttműködés – Építész Modellből Statikai Váz Generálása
Amennyiben a Fájl/ Import funkcióval ACH kiterjesztésű ArchiCAD interface fájlt vagy IFC formátumú fájlt töltött be a modellbe, a építész vagy IFC modellből statikai váz generálható.
BIM Együttműködés – Építész modellből statikai váz generálása
Kiválasztható, hogy az eredeti építész modell mely szintjei és mely elemtípusai jelenjenek meg a fólián. Statikai váz generálásakor, illetve objektumok törlésekor megjelenik a képernyőn a kijelölő-paletta. A kijelölő-palettán a tulajdonságszűrő ikonjára kattintva beállíthatjuk, milyen keresztmetszeti mérettartományba eső oszlopokat, gerendákat, illetve milyen vastagságtartományba eső fal-, födém- és tetőelemeket szeretnénk kijelölni. Ha a Csak a statikai vázzal még nem rendelkező objektumok kapcsoló bekapcsolt állapotban van, akkor a kijelölés csak olyan objektumokra érvényes, amelyekből még nem generáltunk statikai vázat.
További részleteketért látogassa meg a (BIM Együttműködés menüpontunkat).
Anyagtípusok Definiálása
Az anyag adatbázis a statikusi gyakorlatban előforduló anyagok jellemzőit tartalmazza az MSz, Eurocode, DIN, NEN, SIA és STAS Szabványok szerint. Az itt szereplő anyagok bármely modellhez felhasználhatók.
Anyagtípusok definiálása
Ha valamely korábban megadott anyagtípus törlésre kerül, akkor azok az elemek, melyekhez hozzá volt rendelve, törlődnek.
A programrendszer lineárisan rugalmas (a Hooke-törvényt követő), izotrop vagy ortotrop anyagmodellt alkalmaz rácsrúd-, rúd-, borda-, lemez-, tárcsa-, héj- és támaszelem esetén. Nemlineárisan rugalmas anyagmodellt alkalmaz a program kontaktelem, határerős rugó, nemlineáris rácsrúd, nemlineáris támasz esetén, valamint vasbeton lemezek lehajlás-számításánál. A nemlineáris anyagmodellt csak nemlineáris számítás esetén veszi figyelembe a program.
Szelvények – Keresztmetszet Típusok Definiálása
Ez a funkció a rudak, rácsrudak, bordák keresztmetszet-típusainak definiálására szolgál. A szelvényadatbázisból is tölthetünk be szelvény jellemzőket.
Keresztmetszet típusok definiálása
A programrendszerhez kapcsolódik egy acél szelvény és egy beton keresztmetszet adatbázis, mely a táblázatkezelőn keresztül érhető el. Az adatbázisban megtalálhatóak az MSz, Euronorm és más szabványok acélszelvényei is.
Szelvénytár
Grafikus Szelvényszerkesztő
A grafikus szelvényszerkesztő lehetővé teszi, hogy tetszőleges szelvényeket rajzoljunk meg A szabványos szelvénytípusokat (pl. I, T, U, L, Zárt, Téglalap) paraméterekkel is definiálhatjuk.
A keresztmetszeten feszültségszámítási pontokat jelölhetünk ki. A keresztmetszet súlypontja automatikusan felvételre kerül, ezt nem kell külön megadni. A megadható pontok száma maximum 8. A mozgatás funkciónál a feszültségpontok a keresztmetszettel együtt elmozgathatók.
Végeselemek, Élmenti Csuklók, Merev Testek, Rugóelemek, Kontaktelemek és Támaszelemek
Az épületszerkezetek modellezéséhez használhatunk többfajta végeselemet. A végeselemek segítségével futtathatunk statikai, rezgés és kihajlás vizsgálatokat.
Végeselemek
Vonalelemek: rácsrúd, rúd, borda
A vonalelemek definiálása, módosítása egy közös dialógusablakon történik, a típus kiválasztása után rácsrúd, rúd vagy borda elemek adataihoz férhetünk hozzá. A vonalelemek mint szerkezeti elemek nem feltétlenül esnek egybe az őket alkotó végeselemekkel. Vonalmenti háló generálásával egy rudat vagy bordát feloszthatunk több végeselemre, illetve már definiált vonalelemeket, ha geometriai viszonyaik és tulajdonságaik ezt lehetővé teszik, összevonhatunk szerkezeti elemekké.
Felületelemek: tárcsa, lemez, héj
A felületek modellezésére egy 6, ill. 8 / 9 csomópontú, sík felületű, izoparametrikus végeselemet használhatunk. Az elem alkalmas tárcsa, vékony és vastag lemez és héjszerkezetek modellezésére a kis elmozdulások tartományában. A vastagság kisebb mint a legkisebb jellemző lemezméret tizede, a lemez vagy héj lehajlása (w) nem lehet nagyobb az elem vastagságának 20% -ánál.
Diafragma
Diafragmák használata a modell egyszerűsítését jelenti. A diafragma olyan speciális merev testnek tekinthető, ahol a merev test pontjainak egymáshoz viszonyított helyzete valamely globális síkra vetítve változatlan marad. Ennek az elemtípusnak a használatával csökken a számításigény, ami elsősorban nagy méretű feladatoknál és rezgésalakok meghatározásánál jelent előnyt. Diafragmákkal modellezhetünk síkjukban végtelen merevnek tekintett födémeket.
Élmenti Csukló, Merev Test, Spring, Gap and Link Elements
Élmenti csukló
Élmenti csuklókat definiálhatunk két tartomány pereme vagy bordaelem és tartomány pereme közé. A megadáshoz ki kell jelölni az élt és a tartományt. A megjelenő dialógusablakban megadhatjuk a csukló merevségeit az élhez relatív koordináta-rendszerben.
Merev test
Merev testek segítségével modellezhetünk a szerkezet merevségéhez viszonyítva jelentősen nagyobb merevséggel rendelkező szerkezeti részeket, mint például: excentrikus rúdkapcsolatok, cölöpfejek.
Rugóelem
A rugóelem a szerkezet két pontját köti össze. A rugóelem saját lokális koordináta-rendszerrel rendelkezik. Ebben a lokális rendszerben kell megadni a rugómerevségeket eltolódásra (KX, KY, KZ) és elfordulásra (KXX, KYY, KZZ).
Kontaktelem
A kontaktelem két pont közötti érintkezés szimulálására alkalmas. Két állapota lehetséges, aktív vagy inaktív. Aktív állapotban a kontaktelemnek nagyságrendekkel nagyobb a merevsége az inaktív állapothoz viszonyítva. Mivel az inaktív állapothoz ugyan kicsiny, de nem zérus merevség tartozik, a kontaktelem csak közelítően tudja feladatát teljesíteni. Ugyanakkor az elem alkalmazásával a merevségi mátrix sávos szerkezete megmarad, és korlátlan számú kontaktelem használata válik lehetővé egy modellen belül.
Kapcsolati elem
A kontaktelem két pont közötti érintkezés szimulálására alkalmas. Két állapota lehetséges, aktív vagy inaktív. Aktív állapotban a kontaktelemnek nagyságrendekkel nagyobb a merevsége az inaktív állapothoz viszonyítva. Mivel az inaktív állapothoz ugyan kicsiny, de nem zérus merevség tartozik, a kontaktelem csak közelítően tudja feladatát teljesíteni. Ugyanakkor az elem alkalmazásával a merevségi mátrix sávos szerkezete megmarad, és korlátlan számú kontaktelem használata válik lehetővé egy modellen belül.
Támaszelemek
Csomóponti támasz
A támaszelem egy rugó, melynek egyik vége egy fix ponthoz, a másik vége a megtámasztott csomóponthoz kapcsolódik. Minden ilyen rugó rendelkezhet saját tengelye irányában eltolódási és elfordulási merevséggel.
Vonalmenti támasz
Az élmenti támasz a felületelem él, rúd, borda folytonos megtámasztását biztosítja. A folytonos megtámasztást Winkler típusú rugalmas ágyazással modellezi a program. Azokat a felületelemeket, rudakat, bordákat kell kijelölni, amelyek éleihez azonos típusú támaszt akarunk rendelni, majd meg kell adni a hozzájuk tartozó merevségeket.
Felületi támasz
A felületi támasz felület elem megtámasztására szolgál a lokális koordináta-rendszerével párhuzamos irányokban. A megtámasztás Winkler típusú rugalmas ágyazást biztosít, melynél az eltolódási merevséget kell megadni (Rx, Ry, Rz). A rugalmas ágyazás húzásra, nyomásra azonosan viselkedik, és egy felületelemen belül konstans értékű.
Hálógenerálás
Hálógeneráláskor az összemetsződő és átfedő vonalak automatikus felismerése és összemetszése csökkenti a szerkesztéskor keletkező hibák számát. A többmagos processzorok támogatása jelentősen lerövidíti a hálógenerálás időigényét.
Automatikus Hálógenerálás (többmagos processzorok támogatása)
Hálógenerálás vonalelemekre
Íves és/vagy változó keresztmetszetű rúd- és bordaelemekhez számítás előtt egy kívánt sűrűségű poligont kell definiálni, mert a számítás egyenes tengelyű és konstans keresztmetszetű elemekkel dolgozik. Így a megoldás pontossága függ a felvett hálózat sűrűségétől.
Hálógenerálás tartományokra
A kijelölt tartományokra a következő ablakban megadható átlagos oldalhosszúságú hálózatot generál a program a lyukak és valamennyi, a tartományok belsejébe eső csomópont és vonal figyelembevételével. Opcionálisan beállítható, hogy a program a hálógenerálásnál a terheket, illetve – a nyomatéki csúcsok megfelelő levágása érdekében – a födémhez csatlakozó oszlopokat is figyelembe vegye.
Hálózatsűrítés
A funkció segítségével kívánt mértékben finomíthatjuk a végeselemes hálózat felosztását. A sűrítés során az új végeselemek öröklik az eredeti elemek jellemzőit (anyag, vastagság, referenciák,…), támaszviszonyait és terheit.
Végeselemalak Ellenőrzés
A program ellenőrzi a végeselem legkisebb szögét (α). A végeselem alakja erősen torz, amennyiben
α ≤ 15 háromszög elem esetén, α ≤ 30 négyszög elem esetén.
Tehertípusok
Lehetőségünk van statikai, rezgés, kihajlás és dinamikai vizsgálatoknál fellépő statikus és dinamikus terhek definiálására.
A klasszikus alapteheresetek mellett az AxisVM program segítségével tudunk földrengés terheket, mozgó terheket, feszített terheket, pushover terheket, dinamikus terheket, folyadék terheket, automata hó és szélterheket definiálni.
Csomóponti terhek
Csomóponti erőt és nyomatékot hat globális koordinátatengely -irányú komponenseiével, (FX, FY, FZ, MX, MY, MZ ), vagy egy referencia által meghatározott iránnyal és egy Fx illetve Mx értékkel adhatunk meg.
Koncentrált erők rúdra
A rúd és borda elemekre koncentrált erőt és nyomatékot hat globális vagy lokális koordináta tengely- irányú komponensével (FX, FY, FZ, MX, MY, MZ ) adhatunk meg. Ha olyan keresztmetszetre adunk meg terhet, amelyiken már volt teher, akkor kérhető a meglévő és az új terhek összegezése, vagy a meglévő teher fölülírása.
Koncentrált erők tartományokon
A kurzor aktuális helyén koncentrált teher helyezhető el a tartományra vagy végeselemre. A program érzékeli a felület síkját, típusát. Lerakni csak olyan terheket lehet, amely az adott felülettípuson értelmezhető.
Vonalmenti megoszló teher rúdon/bordán
A kijelölt rúd/borda szerkezeti elemekre megoszló terhet (erőt és csavarónyomatékot) írhatunk elő. Egy rúdra több megoszló teher is megadható az aktuális teheresetben. A rúd/borda hossztengely menti vagy vetületi teherértékeit kell megadni.
Élmenti teher elemperemen
Az élmenti megoszló teher az él hossza mentén hat. Héjelemek esetén a globális irányú teher lehet vetületi jellegű is. A felületelemekre ható élmenti terhek intenzitása egy elem élén konstans.
Vonalmenti teher tartományon
Vonalmenti teher elhelyezése tartományon/végeselemeken. Lerakni csak olyan terheket lehet, amelyek az adott felülettípuson (lemez, tárcsa, héj) értelmezhetők.
Felületi teher
A felületi teher hozzárendelhető végeselemekhez és tartományokhoz is. A felületelemekre ható felületi megoszló terhek intenzitása egy elem felületén konstans.
Hálófüggetlen felületi teher tartományokon
A funkció segítségével tartományokra hálófüggetlen felületi terheket helyezhetünk el. Megadni csak olyan típusú és irányú terhet lehet, mely az adott tartományon értelmezhető
Vonalelemekre szétosztott felületi teher
Egyenletes intenzítású felületi teher adható meg rácsrúd, rúd vagy borda elemekre (rácsrudak esetén a rácsrúd végi csomópontokra generálódik a teher).
Folyadékteher
A kijelölt elemekre lineárisan változó folyadékteher adható meg. A lemez vagy héj elemekre ható teherértéket az elemek sarokpontjaiban számított intenzitással határozza meg a program. Az egy lépésben megadott összes folyadékterhet a program logikailag egy teherként kezeli.
Önsúly
A kijelölt elemek, tartományok önsúlyát a program a terület, vastagság és anyagsűrűség alapján mint megoszló terhet számítja, és ezt az aktuális teheresethez rendeli.
Hosszváltozás
Kijelölt rácsrudakra/rudakra megadott nagyságú dL [m] hosszváltozás (vagy gyártási hiba) írható elő. A pozitív dL hosszváltozás nyomóerőt ébreszt a csatlakozó csomópontokban.
Feszítő/nyomóerő
A kijelölt rácsrudakra/rudakra megadott nagyságú és előjelű feszítőerő P[kN] adható meg. Pozitív P feszítőerő húzóerőt ébreszt a csatlakozó csomópontokban.
Hőmérsékletváltozás vonalelemen
A kijelölt rácsrudakra egyenletes hőmérsékletváltozás írható elő. A kijelölt rudakra/bordákra egyenletes vagy egyenlőtlen hőmérsékletváltozás adható meg.
Hőmérsékletváltozás felületelemen
A kijelölt felületelemekre egyenletes vagy egyenlőtlen hőmérsékletváltozás írható elő.
Támaszmozgás
Csomóponti támaszelemre előírható támaszmozgás: e[m] eltolódás és [rad] elfordulás valamennyi megtámasztási irányban. Amennyiben a csomópont nem rendelkezik szabad elmozdulási lehetőséggel egy adott irányban (letiltott szabadságfok), a megfelelő támaszmozgás-komponensnek nem lesz hatása a szerkezetre.
Teheresetek, Tehercsoportok
Az AxisVM program lehetővé teszi, hogy különböző tehereseteket és tehercsoportokat határozzunk meg. A program automatikusan mértékadó kombinációt tud számítani, ehhez a szabványoknak megfelelően a tehereseteket tehercsoportokba kell rendezzük. A gyors és hatékony méretezés elengedhetetlen eleme az automata kombinációképzés.
Teherkombinációk
A funkcióval a teheresetekből teherkombinációkat képezhetünk. Egy kombináció definiálása során minden teheresethez egy szorzót rendelünk, attól függően, milyen arányban vesz részt a kombinációban. Összegezve a tehereset eredményeinek (elmozdulások, igénybevételek ,reakciók) értékeit a szorzók figyelembevételével, összeállítjuk a teherkombinációkat.
Amely teheresethez 0 szorzót rendelünk, az nem vesz részt a teherkombinációban.
Globális Imperfekció
Imperfekciós tehereset megadásakor automatikusan létrejön egy imperfekciós tehercsoport is. Ez a tehercsoport csak imperfekciós teheresteket tartalmazhat. A tehercsoport paraméterezést nem igényel, és automatikusan megszünik az imperfekciós teheresetek törlésekor.
Az imperfekciós teheresetek csak a geomeriai nemlineáris számításokban alkalmazhatók. A teherkombinációs táblázatban kérhetjük a mértékadó ULS kombinációk generálását, és bekapcsolhatjuk az imperfekciós teheresetek figyelembevételét. Ekkor a program az imperfekciós tehercsoportba sorolt tehereseteket is figyelembe veszi a kombinációk előállításakor.
Az így előállíott kombinációk eredményeit egy geometriai nemlineáris számítással kapjuk meg.
Az imperfekciós tehereseteket felhasználhatjuk teherkombinációkban, melyeket geometriai nemlineáris számítással vizsgálunk. Ebben az esetben a program a szerkezet csomópontjait kimozdítja az imperfekció mértékével és a kimozdított szerkezeten működteti a kombinációban szereplő többi terhet.
Feszítés
Kijelölt rúd- vagy borda elemekbe feszítőkábeleket helyezhetünk el.
A kábelek paramétereinek megadása és a feszítési folyamat lépéseinek kijelölése után a program meghatározza a lehorgonyzás utáni pillanatra vonatkozó feszültség-veszteségeket és helyettesítő terheket (név-T0 tehereset). A statikai számítás lefuttatása után a mértékadó eredményekből meghatározza a feszültség-veszteség és a helyettesítő terhek hosszú távon beálló értékeit (név-TI tehereset). A feszítőkábelek pozíciójáról tetszőleges sűrűséggel kitűzési táblázat készíthető.
Ha minden kábelhez érvényes paramétereket, geometriát és feszítési folyamatot rendeltünk, a negyedik fülön diagram formájában megjelennek a program által számított eredmények. Egy kábelt kijelölve megkapjuk a kábelben ható feszítőerő változását a kábel mentén (fp /fpk), illetve a feszítőkábelhez tartozó helyettesítő teher (F) értékét. Több kábel kijelölése esetén csak az eredő helyettesítő teher diagramja jelenik meg.
Mozgó Tehereset
A mozgó terhek lehetővé teszik a szerkezetet érő, azonos intenzítású, de vándorló erőhatás modellezését. Ilyen lehet pl. a hídszerkezeten haladó járműteher vagy a darupályán mozgó daru által kifejtett terhelés.
Mozgó tehereset
A mozgó teher definiálása előtt létre kell hozni egy mozgó teheresetet a Terhek fül Teheresetek és tehercsoportok ikonjára kattintva. Lásd… Teheresetek, tehercsoportok. Az ikonok csak abban az esetben elérhetőek, ha egy mozgó típusú tehereset az aktiv.
A mozgó terhek definiálásakor a beállitott lépésszámnak megfelelően új teheresetek keletkeznek. Ezeket a tehereseteket a program automatikusan karbantartja, egyedileg nem törölhetőek, külön-külön más tehercsoportba nem sorolhatóak. Amennyiben a módosítás során egy mozgó teher lépésszámát növeljük, automatikusan új teheresetek keletkeznek.
Mozgó teher vonalelemeken
A vonalmenti mozgó teher tulajdonképpen egy megadott útvonalon N számú lépésben mozgó teherséma.
A teherséma állhat koncentrált vagy megoszló terhekből ill. ezek kombinációjából is. A tehersémát alkotó terheknek külön megadható a típusa (lokális / globális) valamint az útvonal menti pozíciója, intenzítása és excentricitása. Ezzel egyszerűen modellezhető egyidőben egy darupályánál a függőleges daruteher valamint a vízszintes oldallökő erő.
Mozgó teher tartományokon
Ennél az elsősorban járműterhek megadására alkalmas tehertípusnál a teherséma a tengelytávok meghatározta pozíciókon az ábra szerint párban elhelyezkedő, (koncentrált, vagy téglalap alakú felületi) terhekből áll. u a jármű nyomtávja, a és b a téglalapok oldalai. A tengelyre eső F terhelés a két oldal között egyenlően oszlik meg. A tehersémák névvel elmenthetőek és visszatölthetőek.
Földrengés Tehereset
Földrengésterhek meghatározása a válaszspektrum-analízis módszervel történik síkbeli és térbeli szerkezetekre.
Földrengés tehereset
Az előzetesen kiszámított rezgésalakokból a program generálja az egyenértékű szeizmikus erőket, és ezeket mint statikus terheket működteti a szerkezeten, majd az így kiszámított, az egyes rezgésalakokhoz tartozó eredmények összegzéséből meghatározza a szeizmikus hatásból keletkező igénybevétel maximumokat.
Földrengésvizsgálat az alábbi szabványok szerint végezhető:
| Eurocode 8 |
EN |
1998-1-1:2004 |
| German code |
DIN |
4149:2005-04 |
| Swiss code |
SIA |
261:2003 |
| Italian code |
OPCM |
3274 |
| Romanian code |
P100 |
2006 |
| Hungarian code |
MSZ |
EN 1998-1 |
A program csak az itt leírt számításokat végzi el, minden más, a szabványok egyes részeiben előírt kiegészítő vizsgálatot a felhasználónak kell elvégeznie. A program lehetőséget biztosít a tömeg véletlenszerű külpontosságából adódó többlet csavarónyomaték számítására, valamint a szerkezet egyes szintjei másodrendű hatásra való érzékenységének az ellenőrzésére.
A paraméterek meghatározása szórósan összefügg a választott tervezési szabvány előírásaival.
(további részleteketért látogassa meg a Földrengés-számítás menüpontunkat).
Pushover Tehereset
A pushover terheket alapértelmezésben az Eurocode 8 (EN 1998-1:2004) előírásainak megfelelően határozza meg a program. A tehergeneráláshoz a modell csillapítatlan szabadrezgésének frekvenciáira és a hozzájuk tartozó rezgésalakokra van szükség, ezért a terhek csak akkor hozhatóak létre, ha korábban már futtattunk egy rezgésvizsgálatot.
Pushover tehereset
A következő leírás röviden ismerteti a pushover teheresetek létrehozásának és paramétereik beállításának módját, majd a nemlineáris statikai vizsgálat elvégzésének menetét.
Sajátrezgésalakok és sajátfrekvenciák meghatározása
Amennyiben statikus terheket is definiáltunk a modellre, fontos, hogy a rezgésvizsgálatot Terhek átalakítása tömegekké beállítással futtassuk. Ezzel a teherként megadott tömegeket is figyelembe tudjuk venni a rezgésalakok meghatározásakor és később a pushover terhek generálásánál is. A rezgésvizsgálat elvégzése után érdemes ellenőrizni a rezgésalakok tömegrészesedését.
Ezek a Rezgés fül kiválasztása után a Táblázatkezelőben érhetőek el.
Pushover teheresetek létrehozása
A Tehercsoportok és teheresetek ablakban létrehozhatunk, átnevezhetünk és törölhetünk pushover tehereseteket. A program a Pushover teher gomb megnyomása után összesen négy teheresetet hoz létre.
Pushover teher paramétereinek megadása
A teheresetek létrehozása után a terhek paramétereit a Terhek fül Pushover-analízis gombjára kattintva adhatjuk meg.
Nemlineáris statikai számítás futtatása
Számítási Folyamatok
A program alkalmas lineáris és nemlineáris statikai, lineáris és nemlineáris dinamikai valamint első és másodrendű rezgés és kihajlásvizsgálatok elvégzésére. Az AxisVM programrendszerben a szerkezetanalízis a végeselemmódszeren alapszik. A végeselemmódszer részletes ismertetése az irodalomjegyzékben szereplő munkákban megtalálható. A programrendszer használatának feltétele a végeselemmódszer ide vonatkozó részeinek megfelelő szintű ismerete és alkalmazási tapasztalata. A számítások minden esetben az alábbi lépésekben hajtódnak végre:
1. Egyenletrendszer Optimalizálása
A program a kedvező számítási idő és helyfoglalás elérése érdekében csomópont sorrend optimalizálást végez. Legalább 1000 szabadságfok esetén első lépésben a modell alapján generált, geometriai információkkal kiegészített, háromdimenziós gráf felhasználásával az alszerkezet-módszer alkalmazásához kedvező módon partícionálja az egyenletrendszert. A tárolás sparse matrix formában történik. Az optimalizált egyenletrendszer jellemzői csak a folyamat végén jelennek meg a képernyőn. Ez az optimalizálási és tárolási mód adja a legkisebb egyenletrendszer méretet és a legrövidebb futásidőt, de a legnagyobb egyenletrendszer-blokknak be kell férnie a memóriába.
2. Adatok Előkészítése a Számításhoz
Az adatelőkészítés során a program először ellenőrzi a bemenő adatokat, erről a felhasználó probléma esetén tájékoztatást kap.
A probléma jellegétől függően a számítás vagy leáll, vagy a felhasználó döntheti el, hogy folytatja vagy megszakítja a számítást.
3. A Számítás Végrehajtása (számítási módtól függően)
A végrehajtás során a program tájékoztat a számítás folyamatáról. A végeselem-modell minden csomópontjának lehet 6 elmozdulási szabadságfoka. Az elemi merevségi és tömegmátrixok összeépítése a csomóponti szabadságfokok figyelembevételével történik, így egyenletes hatásfok érhető el a síkbeli és a térbeli szerkezetek vizsgálatakor.
Az egyenletrendszer megoldási hibájának nagyságrendjét a program számítja (egy olyan tehereset megoldása alapján aminek a pontos megoldása ismert). Várhatóan a többi teheresetből számított elmozdulások hibája is hasonló nagysagrendű.
4. Az Eredmények Feldolgozása Megjelenítéshez
Az eredmények feldolgozása során, a program a csomópontok eredeti sorrendjébe rendezi át az eredményeket, és előkészíti őket a grafikus megjelenítésre.
Statikai Analízis
A kifejezés azt jelenti, hogy statikus terhelés nem változik, vagy a változás az idő paramétert figyelmen kívül hagyja.
Lineáris Statikai Analízis
Performs a linear static analysis. The term linear means that the computed response (displacement, internal force) is linearly related to the applied load.
Lineáris Statikai analízis
Lineáris statika esetén a szerkezet erő-elmozdulás diagramja lineáris. A lineáris statika indítását követően a számítás azonnal elindul, és minden teheresetre megoldja a statikai feladatot. A geometriailag lineáris viselkedés feltételezi, hogy a szerkezet elmozdulásai a kis elmozdulások tartományában maradnak. Ugyanakkor korlátlanul lineárisan rugalmas (Hooke törvény) és izotrop vagy ortotrop anyagot feltételezünk. A számítás után a megoldás pontosságával kapcsolatos értékek az Info ablakban jelennek meg.
E(U): – az erő konvergencia relatív hibája
E(P): – a munka konvergencia relatív hibája
E(W): – az egyenletrendszer kondícionáltsága
Az instabilitásra utaló értékeket a program piros színnel jelzi.
Nemlineális Statikai Analízis
Nemlineáris statika esetén a szerkezet erő-elmozdulás diagramja nemlineáris. Ez lehet következménye nemlineáris anyagtulajdonságú elemek (kontakt- rugó- támasz- és kapcsolati elem) alkalmazásának, vagy a geometriai nemlinearitás (rúd, rácsrúd, borda, héj) figyelembevételének. A nemlineáris statika indítását követően a számítási paraméterek ablaka jelenik meg a képernyőn.
Nemlineáris Statikai analízis
A fában kijelölhetjük, mely teheresetekre és/vagy kombinációkra kérjük a számítást. A program ezeket egymás után lefuttatja a beállított paraméterekkel. A számítás után az egyes számított esetekhez tartozó információkat egy listában megtekinthetjük.
Kihajlásvizsgálat
A kihajlásvizsgálat során a program meghatározza a kért számú legkisebb kritikus teherparamétert (kezdeti kihajlás) és a hozzá tartozó kihajlási alakokat. A számítás egy általánosított sajátérték feladat megoldását feltételezi (ehhez a program egy altér-iterációs eljárást használ). A program ellenőrzi, hogy ténylegesen a legkisebb sajátértékeket határozta-e meg.
Kihajlásvizsgálat
A rudakat legkevesebb négy részre kell felosztani, közbenső csomópontok beiktatásával. Rácsrúd elemekből is álló szerkezet esetén csak a globális szerkezeti kihajláshoz tartozó kritikus teherparamétert kapjuk meg. Az egyes rácsrudak kihajlását nem vizsgálja a program.
Kihajlás alatt minden esetben síkbeli kihajlást értünk (a kihajlott rúd alakja egy síkgörbe, és keresztmetszete a kihajlás során nem csavarodik el). A rúdkeresztmetszeteknek kétszeresen vagy egyszeresen (ha a terhek a szimmetriasíkban hatnak) szimmetrikusnak kell lenniük, vagy a rudakat az I1 és I2 főinercia-nyomatékokkal kell definiálni.
Rezgésvizsgálat
A rezgésvizsgálat során a program meghatározza a kért számú legkisebb szabad rezgési frekvenciát és a hozzá tartozó rezgésalakokat. A számítás egy általánosított sajátérték-feladat megoldása (ehhez a program egy altér-iterációs eljárást használ). A program ellenőrzi, hogy ténylegesen a legkisebb sajátértékek lettek meghatározva.
Rezgésvizsgálat
A szerkezet tömegmátrixa diagonális felépítésű, és csak eltolódási tömegkomponenseket tartalmaz. A rezgésvizsgálat eljárása a szerkezetanalízisben előforduló pozitív valós sajátértékek meghatározására való. Közel zérus sajátértékek meghatározására nem alkalmas.
A program alapértelmezés szerint diagonális felépítésű tömegmátrixot használ. Ennek megfelelően a szerkezet tömegeloszlásának megfelelő pontosságú modellezéséhez szükséges a rudakon közbenső csomópontokat is felvenni, valamint felületek esetén megfelelően finom (sűrű) végeselemhálózatot kell kialakítani. Általában kielégítő pontosság érhető el, ha minden rezgési félhullámhoz legkevesebb négy elemosztás tartozik (felületek esetén mindkét irányba).
Földrengés-Számítás, Válaszspektrum Analízis
Földrengésterhek meghatározása a válaszspektrum-analízis módszerével történik síkbeli és térbeli szerkezetekre. Az előzetesen kiszámított rezgésalakokból a program generálja az egyenértékű szeizmikus erőket, és ezeket mint statikus terheket működteti a szerkezeten, majd az így kiszámított, az egyes rezgésalakokhoz tartozó eredmények összegzéséből meghatározza a szeizmikus hatásból keletkező igénybevétel maximumokat.
Földrengésvizsgálat az alábbi szabványok szerint végezhető:
| Eurocode 8 |
EN |
1998-1-1:2004 |
| German code |
DIN |
4149:2005-04 |
| Swiss code |
SIA |
261:2003 |
| Italian code |
OPCM |
3274 |
| Romanian code |
P100 |
2006 |
| Hungarian code |
MSZ |
EN 1998-1 |
A szeizmikus hatásból keletkező terhek generálása és a válaszspektrum paraméterek beállítása az alábbiak szerint történik:
Kiszámítjuk a Szerkezet Első N Rezgésalakját és Sajátfrekvenciáját
Az egyes rezgésalakokhoz tartozó X, Y, Z irányú tömegrészesedési faktorokat a Táblázatkezelő Rezgésalakok tömegrészesedése c. táblázata tartalmazza. A táblázat csak akkor jelenik meg a fában, ha a Rezgés fülön állunk. Az egyes szabványok megadják, hogy a teljes tömeg legalább mekkora hányadát kell képviselniük a figyelembe vett rezgésalakoknak. Pl. Eurocode 8 esetén ε ≥ 0.9, vagyis a tömegrészesedések összege legalább a teljes tömeg 90%-a kell legyen minden vizsgált irányban, és minden rezgésalakot figyelembe kell venni, amelynek tömegrészesedése valamely vizsgált irányban nagyobb mint 5%.
Létrehozunk egy Földrengés Típusú “Teheresetet”
A földrengés „tehereset” létrehozásakor a program több teheresetet is generál.
Földrengés Paraméterek Beállítása
A megjelenő dialógus ablakban a tervezési spektrumot és a földrengés vizsgálathoz tartozó további paramétereket adhatjuk meg. A dialógusablak, és a benne található paraméterek szabványonként eltérnek.
Földrengés tehereset
A dialógusablak lezárása után további teheresetek generálódnak.
A 01X, 02X,… nX; 01Y, 02Y,… nY; 01Z, 02Z,… nZ végződésű teheresetek tartalmazzák az egyes rezgésalakokhoz tartozó szeizmikus erőket X, Y illetve Z irányú szeizmikus hatásból.
A 01tX, 02tX,… ntX; 01tY, 02tY,… ntY végződésű teheresetek tartalmazzák az egyes rezgésalakokhoz tartozó többlet csavaróerőt X illetve Y irányú szeizmikus hatásból.
Különféle méretezési eljárásokban az Eurocode lehetőséget ad rá, hogy a mértékadó igénybevétel meghatározásakor a földrengés igénybevételeket egy fse szorzóval megnövelve vegyük figyelembe.
Time History – Dinamikai Számítás
Dinamikai számítás esetén a program meghatározza a megadott dinamikus terhelésekből adódó elmozdulásokat és igénybevételeket.
Time History – Dinamikai számítás
A számítás történhet lineáris vagy nemlineáris tulajdonságok figyelembevételével.
A dinamikus hatás lehet egy pontra helyezett dinamikus erő, vagy egy ponthoz rendelt támaszgyorsulás.
Amennyiben a modell anyagilag nemlineáris elemeket is tartalmaz (pl. csak húzásra működő rácsrúd), bekapcsolható, hogy a számítás során ez a tulajdonság is legyen figyelembevéve, Kikapcsolt esetben minden elem csak lineáris tulajdonságokkal lesz figyelembevéve.
Geometriai nemlinearítás esetében a számítás során a geometriai nemlinearítás is figyelembe lesz véve, azaz az elmozdult szerkezetre történik az egyensúly meghatározása.
Pushover Analízis – Nemlineáris Statikai Számítás
A pushover analízis különösen alkalmas disszipatív szerkezetek vizsgálatára, ugyanis meghatározható vele az adott szerkezet duktilitási szintje. Kellő duktilitás esetén jelentősen csökkenhet a földrengés-terhek tervezési értéke.
A pushover analízis csak akkor szolgáltat érvényes és valós eredményeket, ha a szerkezeti modell képes megragadni a szerkezet nemlineáris viselkedését. Ez nem könnyű feladat, különösen vasbetonszerkezetek esetében. Gyakran úgy közelítik meg a problémát, hogy az egyes elemek képlékeny alakváltozásait az elemek mentén véges számú pontra (úgynevezett képlékeny csuklókra) koncentrálják. A manapság elterjedt gyakorlat szerint az elem két végén vesznek fel csuklókat.
Folynak a kutatások a különféle képlékeny csuklók viselkedésének vizsgálatára, de leggyakrabban hajlítási csuklókat alkalmaznak, melyek figyelembe veszik a hajlítónyomaték és az elfordulás között fennálló nemlineáris kapcsolatot. Az egyes csuklókat nyomaték-elfordulás diagramjukkal jellemezzük, ami megadja az elem különböző elfordulásértékekhez tartozó hajlítási teherbírását.
A következő leírás röviden ismerteti a pushover teheresetek létrehozásának és paramétereik beállításának módját, majd a nemlineáris statikai vizsgálat elvégzésének menetét.
Sajátrezgésalakok és Sajátfrekvenciák Meghatározása
A Tehercsoportok és teheresetek ablakban létrehozhatunk, átnevezhetünk és törölhetünk pushover tehereseteket. A program a Pushover teher gomb megnyomása után összesen négy teheresetet hoz létre.
Pushover Teher Paramétereinek Megadása
A teheresetek létrehozása után a terhek paramétereit a Terhek fül Pushover-analízis gombjára kattintva adhatjuk meg.
A tehergenerálás paramétereit az ablak felső, a szinteltolódások számításához szükséges szint-magasságokat az alsó részében adhatjuk meg. (Itt a korábban megadott szintmagasságok is megjelennek)
Nemlineáris Statikai Számítás Futtatása
Nemlineáris statikai számítás
A pushover terhek definiálása után a pushover analízishez a Statika fülön található Nemlineáris statikai számítás futtatása szükséges. A megoldásvezérlést Pushover-re állítva a felhasználó megadhatja a paraméteres és a konstans tehereseteket.
A paraméteres tehereset általában maga a pushover tehereset, de más teheresetek használatára is van lehetőség.
Kontrollcsomópontnak a szerkezet legmagasabb szintjének egyik pontját szokás választani. Fontos, hogy a vizsgálat iránya egyezzen a paraméteres teheresetben szereplő erők irányával. A vizsgálat stabilitása nagymértékben javítható a növekmények számának növelésével. Ajánlott figyelembe venni a geometriai nemlinearitást a pushover analízis futtatásakor.
Pushover kapacitásgörbék
Ez a lehetőség csak akkor érhető el, ha legalább egy pushover vizsgálatot futtatunk már a modellen
A pushover kapacitásgörbék ablak segítségével meghatározhatóak a modellre jellemző kapacitásgörbék és a földrengés jellemzőitől függően az előirányzott elmozdulás értéke is. Az ablak tetején található legördülő menüből kiválasztható a vizsgálni kívánt pushover tehereset. Az eredmények az ablak bal oldali részében megadott paraméterek alapján felvett gyorsulás-elmozdulás válaszspektrumból adódnak.
Vasbeton Tervezés/Méretezés
Az AxisVM szerkezetszámító program segítségével gyorsan és hatékonyan tudunk különféle vasbeton szerkezeti elemeket méretezni és ellenőrizni.
Felületvasalás számítása → Rendelési kód RC1
Átszúródásvizsgálat → Rendelési kód RC3
Vasbeton oszlopok és gerendák méretezése → Rendelési kód RC2
Alapozás tervezése MSz, EC7 szerint → Rendelési kód RC4
COBIAX – födém méretezése → Rendelési kód CBX
Felületvasalás Számítás
Vasalási irányoknak a tárcsa- lemez-, illetve héjelem lokális koordináta-rendszerének x, y irányait tekintjük. MSz és Eurocode 2 esetén a méretezési (vasalási) nyomaték, illetve normálerő párokat a kötött irányú optimális vasalástervezés alapján állapítjuk meg.
Az alábbi szabványok szerint végezhető:
| MSz |
MSz |
15022-1:1986 |
| Eurocode 2 |
EN |
1992-1-1:2004 |
| DIN |
DIN |
1045-1:2001-07 |
| SIA |
SIA |
262:2003 |
A felületvasalás számításakor a következő paramétereket kell hozzárendelni a végeselemekhez:
Anyagok, Vasalás, Repedéstágasság,
Alkalmazott vasalás
A számított szükséges vasmennyiségek alapján a felületelemekhez hozzárendelhető a ténylegesen alkalmazott vasalás.
Az alkalmazott vasalás hozzárendelése után a program kiszámítja a lemezek, tárcsák, héjak repedéstágasságát és a repedés irányát. Az alkalmazott vasalás figyelembevételével elvégezhető a vasbeton lemez nemlineáris lehajlás számítása.
Az elemekhez hozzá kell rendelni a felületvasalásnál leírt anyagi és vasalási paramétereket, majd meg kell adni a tényleges alsó és felső vasalást is.
Repedéstágasság számítása
Vasalási irányoknak a tárcsa- lemez- illetve héj elem lokális koordináta-rendszerének x, y irányait tekintjük. A program megjeleníti a repedések szintfelületes térképét, repedésképet rajzol a modellre és megadja a repedések irányszögét.
Vasbeton lemez nemlineáris lehajlása
A lineáris statikai számításnál a lemezek lehajlását a rugalmas elmélet szerint kapjuk meg. A valóságban a vasbeton lemezek nem lineárisan rugalmasan viselkednek. Itt két ellentétes hatás érvényesül. Egyrészt az alkalmazott vasalás merevségnövelő hatása, másrészt a berepedés okozta merevségcsökkenés. E két hatás pontos nyomonkövetését végzi a program a nemlineáris lemezszá-mítással, az alkalmazott vasalás figyelembevételével.
A számítás során a vasbeton keresztmetszetek nyomaték-görbület összefüggését felhasználva meghatározásra kerül a vasbeton lemezek pontos lehajlása, figyelembe véve a húzott betonöv merevítő hatását is.
A számítás MSz, Eurcode DIN 1045-1 és SIA-262 szabványok szerint végezhető.
Átszúródásvizsgálat
A program az oszlop kontúrja és a hasznos lemezvastagság alapján meghatározza a kritikus átszúródási határvonalat, figyelembe véve a hasznos lemezvastagság hatszorosán belül lévő lemez-széleket és födémlyukakat. A konkáv oszlopkontúrok esetén a program a konvex kontúrral számol.
Az alábbi szabványok szerint végezhető:
| MSz |
MSz
MSz |
15022-1:1986
15022-1:1986/1M:1992 |
| Eurocode 2 |
EN |
1992-1-1:2004 |
| DIN |
DIN |
1045-1:2001-07 |
Vasbeton Oszlopok és Gerendák Méretezése
Oszlopvasalás ellenőrzése
A Vasalás megadása lapon választható ki a keresztmetszet, itt állíthatók be a beton és az acélbetét anyagparaméterei és az oszlop kihajlási hosszai és itt helyezhetők el a keresztmetszetben az acélbetétek.
A program a keresztmetszeti adatok és vasalási paraméterek alapján meghatározza a határigénybevételi felületet, illetve a megadott kihajlási paraméterek figyelembevételével meghatározza a kijelölt rudak igénybevételeihez, illetve a táblázatban megadott tetszőleges Nx, Mya, Mza, Myf, Mzf értékekhez tartozó külpontosság-növekményeket. A külpontosság-növekményből kiszámolja az Nxd, Myd, Mzd tervezési igénybevételeket, majd ellenőrzi, hogy ezek a határigénybevételi felületen belülre esnek-e.
Az alábbi szabványok szerint végezhető:
| MSz |
MSz |
15022-1:1986 |
| Eurocode 2 |
EN |
1992-1-1:2004 |
| DIN |
DIN |
1045-1:2001-07 |
| SIA |
SIA |
262:2003 |
Gerendavasalás számítás
Gerendának tekintjük azokat a szerkezeti elemeket, amelyeknek egyik irányú mérete lényegesen nagyobb a másik kettőnél, és normálerő nem, vagy csak elhanyagolható mértékben terheli. A programmodul téglalap keresztmetszetű és fejlemezes, konstans vagy változó keresztmetszetű gerendák, bordák (alul- és felülbordás lemezek) vasalástervezésére alkalmas szimmetriasíkban történő hajlítás és nem számottevő normálerő esetén. A vizsgált részen a gerenda azonos anyagú. A számított hosszanti alsó és felső vasalás azonos anyagú. (A kengyeleknek lehet a hosszvasalástól eltérő anyaga).
Az alábbi szabványok szerint végezhető:
| MSz |
MSz
MSz |
15022-1:1986
15022-1:1986/1M:1992 |
| Eurocode 2 |
EN |
1992-1-1:2004 |
| DIN |
DIN |
1045-1:2001-07 |
| SIA |
SIA |
262:2003 |
Alapozás Tervezése MSZ, EC7 szerint
Pontalapok tervezése
Itt a téglalap (négyzet) alapterületű lemez, lépcsős lemez, illetve csonkagúla alakú alaptestek alaprajzi méretének és a szükséges vasalás mennyiségének meghatározása (tervezés), illetve az alaptest elcsúszásának és átszúródásának ellenőrzése végezhető el MSz és Eurocode7 szerint.
Meghatározza az alaptest süllyedését is.
Az alaptest egyes geometriai méreteit megadhatjuk, de ezek meghatározását a programra is bízhatjuk (ilyenkor csak felső határt kell megadnunk). A program a talaj és az igénybevételek alapján iteratív módszerrel meghatározza az alaptest szükséges méretét. Ezután ellenőrzi a tényleges alapméret alapján a teheresetekhez és -kombinációkhoz tartozó tényleges központosan nyomott Aeff területet, meghatározza az igénybevétel és a teherbírás tervezési értékét, a süllyedést (teheresetekre illetve használhatósági határállapot [SLS] szerinti teherkombinációkra), a kihasználtságot és az esetleg szükséges nyírási vasalást. A program ellenőrzi az alap helyzeti állékonyságát is.
Sávalapok tervezése
Itt lemez, lépcső vagy csonkagúla alakú sávalap-testek alaprajzi méretének és a szükséges vasalás mennyiségének meghatározása (tervezés), illetve az alaptest elcsúszásának és átszúródásának ellenőrzése végezhető el el MSz és Eurocode7 szerint. A program meghatározza az alaptest süllyedését is.
COBIAX – Födém Méretezése
Ha a programcsomag tartalmazza a COBIAX (CBX)-modult, a födémekbe COBIAX gyártmányú, betonmegtakarítást és önsúlycsökkenést eredményező kitöltő elemeket lehet elhelyezni, melyekkel nagyobb fesztávú szerkezetek alakíthatóak ki, mint a tömör betonfödémekkel.
Az alábbi szabványok szerint végezhető:
| Eurocode 2 |
EN |
1992-1-1:2004 |
| DIN |
DIN |
1045-1:2001-07 |
| SIA |
SIA |
262:2003 |
A tervezés során figyelembe kell venni, hogy a kitöltő elemek csökkentik a födém merevségét és nyírási ellenállását. A kisebb hajlítási merevség hatása a lehajlásban és az igénybevételekben közvetlenül megjelenik. Azokon a helyeken, ahol a nyírási igénybevételek meghaladnák a csökkentett nyírási ellenállást, nem szabad kitöltő elemeket alkalmazni.
Acéltervezés MSZ és EUROCODE 3 szerint
Az Eurocode 3 (a továbbiakban EC3), az Európai Unió támogatásával került kidolgozásra, és immár több tagállamban, illetve társult országban szabvány (vagy előszabvány) erejűre emelkedett, míg másokban kísérleti jelleggel, a nemzeti szabványokkal párhuzamosan került illetve kerül bevezetésre.
Acélrúd ellenőrzése → Rendelési kód SD1
Homloklemezes csavarozott kapcsolat tervezése → Rendelési kód SD2
Acélrúd Ellenőrzése
A modul a 4. keresztmetszeti osztályú elemek közül (kétszeresen szimmetrikus és gyenge tengelyre szimmetrikus) I és a zárt téglalapszelvényeket (beleértve a dobozszelvényt) méretezi. A tiszta hajlítás és nyomás eseteihez tartozó effektív keresztmetszetek jellemzőit számítja ki, majd ezekből meghatározza az ellenállásokat. Ezek a keresztmetszeti jellemzők megtalálhatóak a Táblázatkezelőben, az Acéltervezésen belül a Tervezési ellenállások táblázatban, illetve a rúdra kattintva, az előugró ablakban is megjelennek.
A modul alkalmazható:
a ) hengerelt I szelvényekre
b ) hegesztett I szelvényekre
c ) zárt téglalapszelvényekre
d ) csőszelvényekre
e ) egyszeresen szimmetrikus I szelvényekre |
f ) T szelvényekre
g ) tömör téglalapszelvényekre
h ) tömör körkeresztmetszetû szelvényekre
i ) tetszőleges keresztmetszetű szelvényekre, korlátozottan |
Az alábbi szabványok szerint végezhető:
| MSz |
MSz |
15024 |
| Eurocode 3 |
EN |
1993-1-1:2004 |
| NEN |
NEN |
6770:1997 |
| SIA |
SIA |
262:2003 |
Homloklemezes Csavarozott Kapcsolat Tervezése
A tervezőmodul segítségével statikusan terhelt homloklemezes csavarozott kapcsolatok EC3 (Part 1.8 Design of Joints) szerinti nyomaték-elfordulási görbéje, illetve a kapcsolat nyomatéki teherbírása (MRd) és a kezdeti merevsége (Sj,init) számítható. A modul felhasználható csavarozott kapcsolatok EC3 és MSz szerinti méretezésre, valamint meglevő kialakítások ellenőrzésére.
Az alábbi kapcsolatok számítását végezhetjük el a tervezőmodullal:
- keretsarok kapcsolat,
- oszlop-gerenda kapcsolat,
- gerenda-gerenda kapcsolat, ± 30°.
A kapcsolódó keresztmetszetek hegesztett vagy hengerelt I szelvények lehetnek. A homloklemez az oszlop övéhez kapcsolódik.
A gerenda hajlásszöge ± 30° lehet. A gerenda keresztmetszete az 1., a 2. vagy a 3. keresztmetszeti osztályba tartozhat.
A gerendában a normálerő nem haladhatja meg az Npl,Rd határerő 5%-át.
A számítás figyelembe veszi a kapcsolatban fellépő nyomaték, nyíróerő és normálerő jelenlétét.
Ebből következően ugyanahhoz a homloklemezes kapcsolathoz más-más MrD ellenállási nyomatékot kapunk az egyes terhelési esetekben vagy teherkombinációkban. Így teheresetenként, ill. –kombinációnként kell fennállnia az MrD, Msd egyenlőtlenségnek.
Fa Rúdelemek Ellenőrzése EUROCODE 5 szerint
Fa rúdszerkezet vizsgálata → Rendelési kód TD1
Az Eurocode 5 (a továbbiakban EC5), az Európai Unió támogatásával került kidolgozásra, és immár több tagállamban, illetve társult országban szabvány (vagy előszabvány) erejűre emelkedett, míg másokban kísérleti jelleggel, a nemzeti szabványokkal párhuzamosan került illetve kerül bevezetésre.
A modul az alábbi keresztmetszetekre és anyagokra alkalmazható:
- Téglalap (tömör fa, rétegelt ragasztott tartó (Glulam), LVL, egyéb)
- Kör (tömör fa)
| Eurocode 5 |
EN |
1995-1-1:2004 |
A fa méretezési (ellenőrzési) vizsgálatok teheresetekre, a Teherkombinációk táblázatban megadott teherkombinációkra, az ezekből képzett burkoló értékekre vagy mértékadó kombinációkra végezhetőek el.
Amennyiben tehercsoportokat definiáltunk és a tehereseteket ezekbe csoportosítottuk, akkor a Teherkombinációk táblázatban a tehercsoport adatok alapján legenerálhatók az ULS kombinációk, melyekre a méretezés / ellenőrzés elvégezhető.
Az Eredmények Grafikus Ábrázolása
Az eredmények grafikus ábrázolásához többféle módszer közül választhatunk. Az elmozdulás, erő, nyomaték, feszültség, stb. komponenseket felrajzolhatjuk az elemekre diagram formájában, azonos értékeket összekötő színezett szintvonalakkal vagy értéktartományok szerint színezett szintfelületekkel.
Felületelemen megjeleníthető eredmények esetén választhatjuk a Szintfelület 3D megjelenítést is, ekkor a felületelemek síkjára merőlegesen domborzati ábrát kapunk.
Ha adtunk meg metszeteket, metszősíkokat vagy metszetszakaszokat, mód van az eredmények metszetszerű ábrázolására is, metszetszakaszok esetén akár az eredő vagy integrált érték is kirajzolható. Az eredmények felrajzolhatóak a modell eredeti geometriája szerint, de az elmozdult alakra is.
Az ábrázolás önkényes egységekben történik, a léptéket egy szorzó módosításával változtathatjuk.
Ábrázolási Paraméterek
A megjeleníteni kívánt eredményértékek grafikus módjainak beállítása során kiválasztható a vizsgálandó tehereset, teherkombináció, mértékadó teherkombináció.
Kombinációs Mód
Mértékadó kombináció képletének kiválasztása során az Automatikus opciót választjuk, az eredmény-komponenstől függően a program maga állapítja meg, hogy ULS (teherbírási határállapot) vagy SLS (használhatósági határállapot) kombinációt kell-e képezni. Egyedi esetén eredménykomponenstől függetlenül kiválaszthatóvá válik bármelyik kombinációs módszer. Az egyes módszerek alapján számított mértékadó kombinációk a teher-esetek legördíthető fájában külön ágakon jelennek meg. Automatikus mértékadó kombináció beállításakor a program méretezéskor is mindig a szabvány által előírt mértékadó képletet választja, tehát például EC-HU esetén repedéstágasságot a gyakori SLS kombinációból, faszerkezet esetén elmozdulásokat a karakterisztikus SLS kombinációból, igénybevétel, feszültség értékeket ULS kombinációkból számol.
Minimum – Maximumértékek
Az eredmények szélsőértékeit keresi meg az aktuális esetben és beállításban. A funkció megadja a kiválasztott komponens legkisebb és legnagyobb helyi szélsőértékeit. Ha a szerkezeten szélsőérték több helyen is található, akkor az összes hely megjelölésre kerül.
Táblázatok
A programrendszerben használt táblázatok kezelése azonos módon történik, függetlenül azok tartalmától. Valamennyi adatbeviteli és eredménytáblázat a Táblázatkezelőben található, melyet a felső ikonsor megfelelő ikonjára kattintva vagy az [F12] billentyűvel hívhatunk.
Táblázatok
Az aktuális táblázat a dialógusablak bal oldalán lévő fából választható ki, mely a modell adatait, az eredménytáblázatokat és a különböző adatbázisokat sorolja fel. Az adatbeviteli részből indítva a táblázatkezelőt a bemenő adatok, az eredménylekérdezőben pedig a bemenő adatok és az eredménytáblázatok jelennek meg.
A táblázatokban csak a szűrési feltételeknek megfelelő elemek adatai jelennek meg. Ha vannak kijelölt elemek vagy bekapcsolt részletek, akkor a táblázatok alapértelmezésben csak a kijelölt, illetve a részlethez tartozó elemeket sorolják fel.
Az aktuális szűrési feltételt a táblázat címsorában, a szűrés eredményét a dialógusablak bal alsó sarkában láthatjuk.
A táblázat oszlopainak megjelenítése szabályozható. A dialógus-ablakban megjelenő baloldali listában az aktivizálható oszlopok fejléce jelenik meg, a következő oszlopban lehet a megjelenítést ki/bekapcsolni.
Eredménytáblázatok esetén – ha az Eredmények megjelenítése ablakban a Kivonat funkciót bekapcsoltuk – a táblázatok végén az adatok minimum/maximum értékei is megjelennek. Ha csak a Kivonat funkció van bekapcsolva, a táblázat csak a szélsőértékeket fogja tartalmazni.
Dokumentáció – Szerkesztő
A dokumentáció-szerkesztő segítségével a program által létrehozott táblázatok, rajzok és általunk megadott szövegek (összefoglaló néven: dokumentációs elemek) felhasználásával teljes dokumentációt készíthetünk, mely a modellfájlban (.axs) tárolódik.
Dokumentáció – szerkesztő
A dokumentáció kinyomtatható illetve RTF-formátumban lementhető. Az RTF-fájlokat tovább módosíthatjuk például a Word szövegszerkesztőben. A táblázatkezelőből beillesztett táblázatok tartalma naprakész a dokumentációban, azaz automatikusan frissül, ha bármilyen változtatást végzünk a modellen (töröljük vagy módosítjuk egyes részeit).
A dokumentációszerkesztőben egyidejűleg több dokumentáció is létrehozható. A dokumentációk tartalmát a szerkesztőablak baloldalán található fa-struktúra jeleníti meg. Az éppen kijelölt dokumentációs elemmel kapcsolatos információk az ablak jobb oldalán láthatók.
A dokumentáció-szerkesztő a létrejött dokumentációhoz automatikusan tartalomjegyzéket generál, amit a dokumentáció elejére illeszt. A tartalomjegyzékben a táblázatok a címükkel szerepelnek. Szövegelemek csak akkor kerülnek a tartalomjegyzékbe, ha a szövegszerkesztőben valamelyik címsor stílussal formáztuk őket. Képek csak akkor kerülnek be a tartalomjegyzékbe, ha van hozzájuk képaláírás.
Animáció Készítése
Elmozdulások, igénybevételek, rezgések és kihajlási alakok jeleníthetők meg mozgás-fázisokkal.
Animáció
A program a Fázisok száma mezőben beállított számú kép-kockát generál videofájlba. A médialejátszó programok ezeket – ha ezt a hardver lehetővé teszi – alapértelmezésben a Képkockák időtartama mezőben megadott ideig jelenítik meg.
100 ms tehát 10 képkocka/sec lejátszási sebességet jelent.
AXISVM Export Formátumok
AxisVM Export IFC 2x, 2×2, 2×3 fájl
IFC formátumú fájl hozható létre, amelybe az építész modellekre jellemző szerkezeti objektumokat (fal, födém, oszlop, gerenda) ír ki a program. IFC fájlok átvihetők a következő alkalmazásokba: ArchiCAD, AutoDesk ADT, Revit, Nemetscheck Allplan és Tekla (TS). További részleteketért tekintse meg a → BIM együttműködés Oktatófilmünket
AxisVM Export DXF fájl
Az aktuális modell geometriai hálózatát (vonalak, csomópontok) DXF formátumú fájlba menti a megadott fájlnév.DXF névvel. A hálózat térben, valós méretekkel kerül mentésre. Amennyiben a modell felületelemeket is tartalmazott, akkor azok is a DXF fájlba kerülnek. A program három különböző DXF fájlkimenetet biztosít az AutoCAD vagy más CAD programok számára:
- AUTOCAD 2004 DXF fájl,
- AutoCAD 2000 DXF fájl,
- AutoCAD R12 DXF fájl,
- AutoCAD vasbetonszerkesztő fájl,
Lehetőség szerint használja az AutoCAD 2004 DXF formátumot, mert más formátumok esetén az alkalmazott színeknél és szövegeknél adatvesztés történhet. Korábbi DXF formátumok csak 256 színű palettát és ASCII karaktereket támogatnak.
AxisVM Export Tekla Structures fájl
A program kétféle fájlformátumba képes menteni az adatokat: További részleteketért tekintse meg a → Tekla Structures együttműködés oldalunkat
Tekla (TS) ascii fájl (*.asc): Az Tekla (TS) program által beolvasható adatfájlt hoz létre, amely tartalmazza a rácsrúd és rúdelemek i vég, j vég koordinátáit, a hozzátartozó keresztmetszeti adatokat, valamint a rúd térbeli elhelyezkedését meghatározó referenciát.
Tekla (TS) DSTV fájl (*.stp): Szabványos DSTV formátumú fájlba menti a rács és rúdelemek adatait (végpontok, anyag, keresztmetszet, referencia). Ezt a formátumot több acélszerkezet-tervező CAD program is támogatja.
AxisVM Export Bocad fájl
A BoCad acélszerkezet- konstruáló program által beolvasható adatfájlt hoz létre, amely tarNTCtalmazza a rácsrúd és rúdelemek i vég, j vég koorNTCdiNTCnáNTCtáit a hozzáNTCtartozó keresztmetszeti adatokat, valamint a rúd térbeli elhelyezNTCkedését megNTChaNTCtározó referenciát.
AxisVM Export StatikPlan fájl
A SatikPlan program számára egy DXF formátumú vasbetonszerkesztő fájlt exNTCporNTCtál, mely tartalmazza a vasbetonlemez kontúrvonalát, a számított vasmenNTCnyiségeket szintvonalas formában, valamint az értékfeliratokat külön fóliákon.
AxisVM Export PianoCA fájl
A PianoCA program számára állít elő egy interface állományt *.pia kiterjesztéssel. Tartalmazza a kijelölt rúdelemek adatait, támaszait, terheit valamint a számított eredményeket.
AxisVM Export CADWork fájl
DXF formátumú fájlt készít a CADWork vasbetonszerkesztő programhoz. A fájl létrehozása előtt ki kell jelölni a kiírandó tartományokat. Mivel a CadWork program síkbeli felületek vasalására képes, ezért a kijelölt tartományoknak egy síkban kell lenniük. A program a DXF fájlban minden tartományt egy lokális X-Y koordi-nátarendszerbe transzformál, a Z koordinátához pedig a számított vasmennyiséget rendeli. A vasbetonszerkesztő program ezeket az adatokat használja fel a szerkesztés során.
AxisVM Export Nemetschek AllPlan
Allplan ASF formátumú fájlt készít, amely tartalmazza a kiválasztott tartományok számított vagy hozzárendelt vasalási adatait.
A vasalási adatok tartományonként külön fájlokba kerulnek (Név_001.asf, …), melyeket később egyszerre is beolvashatunk az Allplan-ba (batch üzemmódban). Az Allplan ASF import korlátai miatt a tartományok mindig az X-Y vagy X-Z síkba transzformálódnak, attól függően, hogy melyik sík van közelebb az egyes tartományok síkjához. A fájlok csak a tartományok vasalás eredményeit tartalmazzák, a külön definiált felületelemekét nem. Az Origóhoz illesztés bekapcsolásakor a tartományok eltolódnak, úgy, hogy a tartomány origóhoz legközelebb eső pontja kerüljön az origóba.
Kiválasztható, milyen típusú vasálási eredmények íródjanak ki: a szükséges (számított), a tényleges (alkalmazott) vagy amelyik nagyobb ezek közül.
AxisVM Export SDNF 2.0, 3.0 fájl
SDNF (Steel Detailing Neutral Format) fájlba menti a modellt, melyet acélszerkezeti programok (Advance Steel, SDS/2, Tekla Structures, PDMS) tudnak beolvasni.
AxisVM Viewer fájl
AxisVM Viewer formátumban (*.axv) menti le a modellt. További részleteketért tekintse meg az → AxisVM Viewer leírásunkat
AxisVM *.axs fájl
A teljes szerkezet, a bekapcsolt részletek, vagy a kijelölt elemek AxisVM fájlba is exportálhatóak. Az Export dialógusablakban a Beállítások gombra kattintva szabályozhatjuk, mi kerüljön ki a fájlba. Az AXS export opciói hasonlók, mint a vágólapra másolás opciói.
AXISVM Import Formátumok
AxisVM Import IFC 2x, 2×2, 2×3, 2×4 fájl
IFC formátumú fájlból beolvassa egy építész modell szerkezeti objektumait (fal, födém, osz-lop, gerenda, tető). Az itt beolvasott objektumok 3D háttérábraként megjeleníthetők, az objektum pontjai, vonalai szerkesztéskor felhasználhatók. Objektumalapú építész-modellek átvétele a következő programokból lehetséges: ArchiCAD, Autodesk Architectural Desktop, Revit Structure, Revit Building, Nemetscheck Allplan, Bocad és Tekla (TS).
A program IFC fájl importálásakor építész objektumok, statikai váz illetve a szerkezeti elemekhez rendelt anyagok beolvasására ad lehetőséget (felülírással vagy frissítéssel). További részleteketért tekintse meg a → BIM együttműködés Oktatófilmünket
AxisVM Import DXF fájl
Egy DXF formátumú fájlból beolvassa a vonal hálózatot. A DXF fájl lehet AutoCAD 12, 13, 14, 2000-es és 2004-es formátumú. A betöltött fájl a benne található fóliákkal együtt bekerül a fólia-kezelőbe, amely nyilvántartja a fájl adatait. Ha a DXF-fájl dátuma megváltozott, a program indításakor a Fóliakezelő ezt felismeri, és eldönthetjük, frissítjük-e a modellben tárolt fóliákat.
AxisVM Import Tekla Structures fájl
Lehet importálni modelleket a Tekla Structures programból. További részleteketért tekintse meg a → Tekla Structures együttműködés oldalunkat
AxisVM Import PDF *.pdf fájl
PDF formátumú rajzot tölthetünk be háttérfóliára vagy aktív hálózatként. A program csak a vonalas és szöveges információkat dolgozza fel, képeket és egyéb dokumentációs elemeket nem.
AxisVM *.axs fájl
Az aktuális modellbe betölti a kiválasztott AxisVM modell bemenő adatait. A betöltés során keletkező kettős csomópontok és hálózati vonalak a beállított ellenőrzési intervallumnak meg-felelően kiszűrésre kerülnek. Azokon a helyeken, ahol különböző típusú vagy tulajdonságú elemek kerülnek fedésbe, a program az aktuális modellben definiált elem típusát és paramétereit tartja meg.
Az anyagtípusok, szelvények, referencia pontok és vektorok közül csak azok kerülnek betöltésre, melyek az aktuális modellben még nincsenek definiálva. Amennyiben az importált modell tartalmaz tehercsoportot és kombinációt, akkor ezek új kombinációként kerülnek betöltésre, valamint a definiált teheresetek is új teheresetként jelennek meg.
AxisVM Import Stereo Lithography *.stl fájl
Egy STL formátumú bináris vagy szöveges fájlból beolvassa a test felszínét leíró háromszöghálózat adatait. A hálózatban esetlegesen előforduló többszörös csomópontokat és elfajult háromszögeket beolvasás után kiszűri. Mód van háttérfóliaként való betöltésre is.
AxisVM Import Bocad interface *.sc1 fájl
A BoCad acélszerkezet- konstruáló program által létrehozott adatfájlt (*.sc1) nyit meg a program, amelyből a rúdszerkezetre vonatkozó komplex adatokat olvassa be (az elemek végkoordinátáit a hozzátartozó keresztmetszeti adatokkal).
AxisVM Import Glaser -isb cad-*.geo fájl
A Glaser -isb cad- program által rúd- és felületszerkezetek leírására használt *.geo file olvasása.
AxisVM Import SDNF fájl (Steel Detailing Neutral Format)
A Steel Detailing Neutral Format-nak megfelelő fájl beolvasása, melyet acélszerkezeti programok (Advance Steel, SDS/2, Tekla Structures, PDMS) használnak adatcserére.
Dinamikai vizsgálatokhoz csomóponti dinamikus terheket valamint gyorsulás függvényeket adhatunk meg. A gyorsulás függvényeket földrengés vizsgálathoz is használhatjuk. Ebben az esetben szükséges beszereznünk a méretezendő földrengés idő-gyorsulás diagramját, amit a megtámasztási pontokon működtetve megvizsgálhatjuk a földrengésnek a szerkezetre gyakorolt hatását. Ennek a vizsgálati módszernek előnye a válaszspektrum analízissel szemben, hogy pontosabb eredményt szolgáltat és nemlineáris tulajdonságokat (pl. csak nyomásra működő támaszok, csak húzásra működő rácsrudak) is képes figyelembe venni. Hátránya azonban, hogy más terhelési hatásokkal automatikusan nem kombinálható.
A teher megadásához jelöljük ki a csomópontokat, majd a megjelenő ablakban adjuk meg a paramétereket. A teher minden komponenséhez megadhatunk teherintenzítást valamint egy idő – teherszorzó függvényt, mely a terhelés időbeni lefolyását jellemzi.
Tetszőleges csomóponti támaszokra előírhatunk gyorsulásfüggvényeket. A függvények megadása és a gyorsu-lásfüggvények hozzárendelése a táma-szokhoz a csomóponti gyorsu-lásoknál leírtakhoz hasonló módon történik.
Tetszőleges csomópontokra előírhatunk gyorsulásfüggvényeket. A függvények megadása és a gyorsulás-függvények hozzárendelése a csomópontokhoz a csomóponti dinamikus erőknél leírtakhoz hasonló módon történik, csak ebben az esetben idő–gyorsulás függvényt kell megadnunk.